A Ferencvárosi Torna Club első pályája a Soroksári úton volt. Amíg ezt használhatóvá nem alakították, grundról grundra vándorolt a Fradi (Rezső tér, Hadi laktanya, Műegyetem mögötti rét). A pálya befogadóképessége 1.500 fő volt. Az első ideiglenesen felhúzott öltözőt hamarosan felváltotta egy leselejtezett lóvasútkocsi, míg zuhanyozni egyetlen zuhanyrózsa alatt, a szabadban lehetett. Egy évtized alatt az egyre nagyobb sikereket elérő focicsapat kezdte kinőni a régi Soroksári úti pályát, így új pálya létrehozását tűzte ki célul a ferencvárosi elnökség. A főváros és a Fradi között 1910. tavaszán jött létre az első körben 10 évre kötött szerződés a telek sport célú hasznosításával kapcsolatban.

A pályát – a klub egykori sportolója és későbbi klub igazgatója – Mattyók Aladár tervezte Jánszky Béla és Szivessy Tibor mérnökök közreműködésével. A tervezőmérnökök és a klub elnöksége számos külföldi példát megvizsgálva alakították ki a pálya koncepcióját, melyben a labdarúgókon kívül helyet szántak az atléták, vívók, teniszezők és tornászok számára is. Az építkezés 1910. őszén indult el, és 1911. februárjában már meg is nyitotta kapuit az új létesítmény az első ütemnek megfelelően. A pálya befogadóképessége 18-20.000 néző volt. 1913-ban befüvesítették a játékteret és befejezték a körlelátó megépítését, így 25.000 néző fogadására volt alkalmas a pálya. 1922. szeptember 23-án felavatták az alapító elnök dr. Springer Ferenc emlékére emelt szobrot.

1924-ben az újabb átalakítások következtében 37 000 fősre bővítették a pálya befogadóképességét. Az Üllői úti oldalon a fedett állóhelyek lelátóját lebontották és felépítették a 140 m hosszú, 4 emelet magas „B tribünt”, amit a nyugati oldalról a kis körtribün kötött össze az „A tribünnel.”  Ennek megfelelően a pályát U alakban impozáns lelátósor övezte. A tribünök alatti területeken állóhelyeket alakítottak ki, így a „B tribün” alatt lévő domboldal lett a későbbi „B-közép” szurkolói csoport helye. 1928-ban itt győzte le a Fradi a Közép-európai Kupa döntőjében a Rapid Wient 7-1-re és nyerte meg végül a kupát. Ezt követően sokáig halogatták az Üllői úti pálya felújítását, 1947. májusában egy magyar-osztrák válogatott mérkőzésen leszakadt a lelátó jelentős része. Szerencsére a baleset emberéletet nem követelt. Ennek ellenére 1963-ig itt játszották a hazai meccseket, ezt követően 11 évre átköltöztek a Népstadionba.

1974. május 19-én a Fradi 75 éves jubileuma alkalmából rendezték meg az új Üllői úti stadion avatóját. A Vasas öregfiúk elleni mérkőzés 4-4-es döntetlennel zárult, Novák Dezső szerezte az első gólt az új pályán. A hivatalos pályaavatón a Vasas 1-0-ra győzött. A stadion 29.505 nézőt tudott befogadni. A 90-es évek elején az UEFA szabályait követve 18.000-re csökkentették a befogadóképességet, mivel az állóhelyeket ülőhelyekké kellett alakítani. 1995-96-es Bajnokok Ligája-sorozatban itt rendezhették a csoportmeccseket, alkalmas volt rá a stadion.

2007-ben elnökségi döntés értelmében a stadion felvehette a magyar labdarúgás egyetlen Aranylabdás játékosa, Albert Flórián nevét. Néhány nehéz év után 2011-től folyamatosan stabilizálódott a klub anyagi helyzete, végül 2013. március végén elkezdődhetett az Albert Stadion bontása, egyben az új Groupama Aréna építése.

timelineV5.jpg

Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa, Albert Flórián egész alakos bronz szobra 3,5 méter magas, Kligl Sándor műve. A szobor avatására 2014. augusztus 7-én került sor, családtagok, az FTC Baráti Kör, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, az FTC vezetői, valamint a klub olimpiai bajnokai, sportolói jelenlétében.

A hazai és nemzetközi színtéren is ismert szobrászművész, Szőke Gábor Miklós készítette el Európa legnagyobb madárábrázolását. A 2014. augusztusában átadott szobor 16 méter szárnyfesztávval, 15 tonna súllyal rendelkezik és hét hónapig készült. A nyolc méter magas, nyolc méter hosszú szobor rozsdamentes acélból és lemezekből áll. A sas ábrázolásánál a szobrászművész visszanyúlt az FTC eredeti címerében szereplő totemállathoz, amely az egyik legösszetettebb jelentéssel bíró állat: egyszerre szimbolizálja az akaraterőt, a szabadságot, a harciasságot és a rendkívüli teljesítményt.

A 2014. augusztus 10-én megnyitott Groupama Arénában a Fradi a Chelsea ellen játszotta első mérkőzését.

A 2015-ös évben olyan fantasztikus sikereket ünnepelhettek a szurkolók a stadionban, mint a Ferencváros Magyar Kupa győzelme, vagy a Magyar Válogatott 44 éve várt Európa-bajnoki részvételének kiharcolása. A Fradi fölényes 4-0-s győzelme, és a Nemzeti 11 Norvégia elleni hőstette mellett hatalmas megtiszteltetés volt, hogy a Groupama Aréna nyerte meg a TheStadiumBusinessAwards legjobb új helyszín díját.

2016 a ferencvárosi történelem egy különleges éve volt. Labdarúgó-csapatunk 12 hosszú év után, fölényesen, 21 pontos előnnyel hódította el ismét a magyar bajnoki címet. Emellett, megismételve az előző szezon menetelését, csapatunk magabiztosan nyerte meg a Magyar Kupa párharcait is, az egész éves kiváló teljesítményt megkoronázva a döntőben az Újpest csapatát a Groupama Arénában legyőzve. Emellett, számos év után, ismét az FTC adta a magyar bajnokság gólkirályát Böde Dániel személyében, aki a szezon során – sérülése ellenére is – 17 góljával a szezon legjobb góllövője lett.